Bejelentkezés
Hírlevél
|
Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház
Kulturális központ, valamint a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézet és a Fedinecz Atanáz Magyarországi Ruszinok Közérdekű Muzeális Gyűjteménye és Kiállítóhelye kihelyezett fiókintézményei
Cím: 4225 Debrecen, Felsőjózsai u. 11. Átadás éve: 2019. Vezető: Erdei Sándor, muzeológus asszisztens
2023.06.10. Ruszin népismereti előadások
A debrecen-felsőjózsai Ruszin Görögkatolikus Közösségi Házban június 10-én, szombaton már a második rendezvény zajlott idén a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával. Ezúttal két népismereti előadást hallgathattak meg az érdeklődők, a közönség soraiban nemcsak ruszin származású debreceniek voltak szép számban - megtöltve az előadótermet -, hanem olyan kívülállók is, akiket érdekel a legnyugatibb keleti szláv etnikum sorsa. Telenkó Bazil néprajzkutató (Debreceni Egyetem, Néprajzi Tanszék) a ruszin kulturális örökség néprajzi szegmensei címen tartott előadást. Fölemlegette, hogy milyen elnevezéssel illette a környezetük a ruszinokat: rutén, kárpátukrán, rusznyák, orosz, kisorosz, kárpátorosz, magyar orosz, magyarországi kisorosz. Annak megfelelően nevezték el őket, hogy hol éltek, illetve, hogy milyen etnikum közelségében éltek-élnek. Ismert csoportjaik: dolisnyákok (síklakók), verhovinaiak (hegylakók). A hegylakók három csoportra oszthatók: lemkókra, bojkókra, huculokra. Ha már el kellett jönniük a szülőföldjükről a jobb megélhetés reményében, igyekeztek olyan vidékeket találni, amely nagyban hasonlított az elhagyott tájra – hangsúlyozta Telenkó Bazil -, ezért választották sokan például Borsodot és Zemplént. Egészen más aspektusból tekintett a ruszinságra a történész Fedinec Csilla (Társadalomtudományi Kutatóközpont, Budapest), a históriába mutatott vissza, egészen a vikingekig, fölemlegetve azokat a problémákat, amelyek az orosz-ukrán-ruszin együttélés során fölmerültek. Az identitástudat erősödését nagyban akadályozta, hogy a Kádár-korszakban a ruszinokat a hazai szlováksághoz sorolták. 1990-ben ismét nevesítették őket a népszámlálási adatokban, de összeírásukra az ukránokkal együtt került sor. 2001-ben jelentek meg ismét önálló kisebbségként. Erdei Sándor muzeológus asszisztens
2023.04.22. Romzsa Tódorra emlékeztek Debrecenben
Hetvenöt esztendeje annak, hogy vértanúságot szenvedett Romzsa Tódor (Nagybocskó, 1911. április 14. – Munkács, 1947. november 1.) munkácsi görögkatolikus püspök, akinek alakját egyre gazdagodó kultusz övezi. 2001. tavaszán boldoggá avatták, a görögkatolikus szentek közé fog tartozni. A debrecen-józsai Görögkatolikus Ruszin Közösségi Házban a vértanú életére és halálára emlékeztek április 22.-én. A program panachidával kezdődött, az impozáns, új Fatemplomban Szentesi Csaba parókus, tábori lelkész celebrálta a szertartást. Ezt követően a parókus büszkén mutatta be a templomot és új hírrel is szolgált: a közeljövőben el fog készülni az épülethez méltó ikonosztázion, a szentély mostani négy ikonja a falakon kap majd helyet, és elkészülnek a padok is még az idén. A közösségi házban folytatódott a program, ahol Erdei Lilla, a ház vezetője ismertette az intézmény létrejöttének történetét, négyéves múltját, s beszélt arról, hogy a templomépítés mellett, a koronavírus-járvány ellenére is számos eseménynek adott otthont a Ruszin Közösségi Ház: volt itt könyvbemutató, néprajzi, egyházi és képzőművészeti kiállítás, néprajzi tudományos tanácskozás, az egyházi ünnepekhez kötődő kézműves foglalkozások, s még főzőverseny is zajlott már az udvaron az egyházközség híveinek társaságában. Az évek során szerte az országból sok ruszin csoport látogatott el a józsai közösségi házba, s újabban a Fatemplomot is megtekinthették. 2022. tavaszán különösen nagy volt a vendégjárás, szinte minden ruszin kisebbségi önkormányzat meglátogatta a közösségi házat és a Fatemplomot, tehát országos ismertségre tett szert a magyarországi ruszinok körében. Mint Erdei Lilla fogalmazott: „Ahhoz, hogy ennyi minden felépülhessen ilyen rövid idő alatt, ahhoz szükség volt a debreceni városvezetők segítő hozzáállására, a magyar kormány anyagi támogatására és az alulról jövő, közösségi szinten jelentkező igényre. E tényezők szerencsés együttállásának eredménye, hogy Debrecen-Józsán egy impozáns görögkatolikus ruszin kulturális helyszín és hitéleti-lelkiségi központ jöhetett létre. Ma már a helybeliek is nagyon büszkék erre az épületkomplexumra.” Dr. Janka György, a Nyíregyháza-borbányai görögkatolikus egyházközség parókusa, a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola tanára, egyháztörténész idézte fel Romzsa Tódor egyházfő pályáját és tragikus sorsát a cívisvárosi ruszin közösség tagjainak, a helyi egyházközség híveinek, illetve más érdeklődőknek is. Mint mondta, volt kitől informálódnia, hisz ő Puskás Lászlónak, Romzsa Tódor életrajzírójának, monográfusának veje. 1947-ben Hruscsov kért engedélyt Sztálintól Romzsa Tódor likvidálására. Az ateista hatalomnak minden egyház és felekezet az útjában állt, ám a görögkatolikus kétszeresen is: megpróbálták a papokat megfélemlítéssel, erőszakkal visszaterelni a görögkeleti egyházba, de ők ellenálltak, vállalták a GULÁG-ot vagy a halált is. Így tett Romzsa Tódor is, akinek emlékét kötelessége ápolni az utókornak, emlékezni áldozatos életére, tragikus sorsára. Nemcsak ruszin, hanem magyar is volt, hiszen a ruszin mellett anyanyelvének vallotta a magyart is. Születésekor Nagybocskónak 5955 lakosa volt, ebből 3078 volt ruszin nemzetiségű, 1646 volt magyar és a korabeli statisztika 1177 német lakost is említ. A mai 8000 lakosból csak mintegy háromszázan vannak a magyarok. Dr. Janka György azt is elmondta, hogy egyházközségében épült új görögkatolikus templomot a püspök tiszteletére szentelték fel 2022-ben. (Igaz, nem ez az első ilyen templom Magyarországon, az első Mezőkövesden található, 2020. júliusában szentelték fel.) Az előadást követően a résztvevők megnézték a Vértanúságra ítélve című dokumentumfilmet, amelyet 2015-ben a Zemplén Televízió munkatársai készítettek. A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. Erdei Sándor muzeológus asszisztens
2021.12.02. Dr. Fedinecz Atanáz-Fruci jubileumi kiállítása a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Házban
Neves sebészdoktor családjába született, így maga is orvos lett: talán azért lett röntgenológus, mert egész életében az igazságot kereste, kutatta az élet, az emberek lényegét. Minden művészet volt számára: a röplabda, fényképészet, motorozás, a Zaporozsece, vadászat, horgászat, a barátság, a segítség. Festészete Magyarországon, Aszódon született. Emlékszem, amikor bemutatta első festményét. A kép előterében balról önarcképe néz ránk zöld pulóverben, mögötte emberek mennek misére a kárpátaljai templomba. Számára ez több volt művészetnél. Ez volt az élete. December 2-án, Debrecen-Józsán, a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Házban megrendezett Dr. Fedinecz Atanáz jubileumi év második kiállításának megnyitóján az aszódi korszak művész barátai – a festő és tanár Ladócsi László, a költő, író és közéleti személyiség Asztalos Tamás –elmeséltek pár kalandot a megjelent vendégeknek és a családnak, amit Frucival éltek meg. Tamás beszélt az együtt megrendezett kiállításokról, melyeket rendszerint ő nyitott meg, az ungvári utazásról, amikor találkozhatott Fruci barátaival, ahogy Fruci megmutatta a várost, történeteket mesélt, fiatalságára emlékezett. Elmesélte Vira és Fruci szilveszterezéséről Perergyelkinóban, ahol az új évet a neves filmrendező, Andrej Tarkovszkij édesapjával köszöntötték. (Tamás verseket és prózát szentelt Fedinecz Atanáznak. a szerk.) László visszaemlékezett arra, hogy Frucinak köszönhetően lett festő, ugyanis jó kritikát kapott Atanáztól, amikor az első kiállítását állította össze. Elmesélte, ahogyan Atanáz fürdőszobájában készítették el a poszter nagyságú szolarizációt, a veszélyes vállalkozásra, amikor Laci szilikon mintát vett Fruci arcáról, majd gipszöntvényeket készített. Igaz, az első darabokban maradt pár szál a szemöldökből, bajuszból, szakállból… A kiállítás megtekintése után a jelenlevők a szomszédos görögkatolikus fatemplomban emlékező gyászmisén vettek részt, amelyet Szentesi Csaba atya cerebrált Dr. Fedinecz Atanáz, a ruszin festő emlékére. Köszönjük Dr. Fedinecz Nikolnak, Fruci lányának a képek kölcsönzését, Erdei Lillának és Erdei Sándornak a kiállítás megrendezését, Szentesi Csaba atyának a misét.
2021.11.17. A görögkatolikus fatemplom felszentelése Debrecen-Józsán
November 17-én került sor Debrecen-Józsán, a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház szomszédságában felépített görögkatolikus fatemplom felszentelésére, amelynek alapkövét ünnepélyes keretek között 2020. október 16-án tették le. Az első görögkatolikus templomot Debrecen-Józsán a Hajdúdorogi Főegyházmegye és az Országos Ruszin Önkormányzat együttműködési megállapodását követően erdélyi mesterek építették erdélyi fából.A szentély a hagyomány szerint keletre néz, a tetőt fazsindelyek fedik. A felszentelésen jelenek voltak többek között Kocsis Fülöp érsek-metropolita, dr. Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója, Kramarenko Viktor, az ORÖ elnöke, Telenkó Bazil, a Debreceni RNÖ elnöke, Szentesi Csaba parókus. Sok hívő gyűlt össze, akik nem fértek be a templomba, azok a felállított sátorban, illetve a templom körül kísérhették figyelemmel a szertartást. Kocsis Fülöp érsek-metropolita szentbeszédében kiemelte a harmadik magyarországi görögkatolikus fatemplom jelentőségét, ugyanis nagy és szent munkával új Istenhely jött létre, ahol a fatemplom meghitt lelkiségében találkozik a hagyomány és a mai élet. Dr. Fürjes Zoltán beszédében kifejtette, hogy Magyarország kormánya az elmúlt tíz évben 3000 templom felújítását és 150 új templom építését támogatta. A Magyar Templom-felújítási Program keretében pedig 1800 templom megújítása folytatódhat Kárpát-medencében. Kramarenko Viktor, az ORÖ elnöke a fatemplom megépítésének ötletéről beszélt. A gondolat a levegőben született útban Vatikán felé, amikor is Kocsis Fülöp érsek-metropolitával és Giricz Verával, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólójával együtt vitték a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Házon láthatókeresztet és ruszin címert szentelésre Őszentsége Ferenc pápához. Úgy tűnik, a megszentelés segített az építésben is. A templomszentelés után a jelenlevőket agapé – szeretetlakoma várta.
2020.10.16. A görögkatolikus fatemplom ünnepélyes alapkőletétele Debrecen-Józsán NEMZ-N-20-0198
A beruházás támogatói: Magyarország Kormánya, Görögkatolikus Metropólia,Országos Ruszin Önkormányzat, Debrecen város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala.
A Görögkatolikus Metropólia, a Józsai Görögkatolikus Egyházközség, az Országos Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, a DMJV Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében 2020. október 16-án Debrecen-Józsán került sor a Felsőjózsai út 11. szám alatt a Görögkatolikus Ruszin Nemzetiségi Ház mellett a görögkatolikus fatemplom ünnepélyes alapkőletételére. Szentesi Csaba parókus köszöntőbeszédében kifejtette, hogy amikor az Istenszülő Szűz Mária az örömhírt vette, és igent mondott az Isten akaratára, az élete nem lett könnyebb, de az öröm, amit kapott, az Isten öröme megmaradt, és a józsai görögkatolikusok ezt az örömöt szeretnék képviselni. Ez a templom hirdesse azt, hogy az imádkozó emberek bátorítást kapnak az életben, és ne uralkodjon senkin semmilyen reménytelenség, bátoralanság vagy a kétségbeesés, hanem uralkodjon mindannyiunkon az Isten öröme, lakjon a szívünkben az evangélium, vagyis az örömhír. Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere görögkatolikus köszöntéssel kezdte beszédét, majd kifejezte örömét, hogy a római katolikus és a református egyházak mellett a görögkatolikus egyház is otthonra lelt itt. Elmondta, hogy a város vezetése sokat tett azért, hogy ez a terület a görögkatolikus közösségé legyen, és bízik abban, hogy ez a fatemplom emblematikus helyszín lesz, amely nemcsak szent hely, hanem építészetileg is egy különleges színfolt lesz Debrecenben. Kramaraneko Viktor, az ORÖ elnöke beszédében kifejtette, hogy a tavaly átadott Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház most is központként szolgál, és bízik benne, hogy a mellette felépülő fatemplom nemcsak a magyarországi, hanem az egész Kárpát-medencei görögkatolikusok és ruszinok új zarándokhelye lesz. Az alapító oklevél felolvasása után következett a megáldási szertartás, amit Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezetett, aki prédikációjában többek között arról beszélt, hogy nem mindegy, mire építünk, és hogy miből, az sokféle anyag lehet. Ezt a templomot őseinkre utalva építik fából, minek egyszerűsége, szegénysége jelképezi a kisebbségi ruszinságot, a görögkatolikus vallást. Az élő anyagból felépített fatemplomban könnyebb imádkozni, atmoszférája imádkozásra késztet mindenkit, még azt is, aki nem akar. Véleménye szerint nagyon fontos, mire építünk- a józsai templom építésekor az igazi kérdésre, a Krisztusi kérdésre kell válaszolnunk: Ki vagyok én neked? Ki vagyok én nektek? Valójában énrám akarjátok építeni nemcsak ezt a templomot, hanem az életeteket, ennek a közösségnek az életét, a családotoknak az életét? Kifejtette, hogy ennek az ünnepségnek, ennek az imádságnak az a lényege, az az üzenete, hogy kire, mire építjük az életünket. Kihangsúlyozta, hogy az első és a legfontosabb lépést megtettük, letettük az alapot, hogy Krisztusra építjük az életünket, ahogyan Krisztusra alapozzuk ezt a fatemplomot is. Az estébe hajló ünnepség végén a koronavírus-járvány miatt korlátozott, de mégis szép számban megjelent vendégeknek agapéval kedveskedtek a szervezők, akiknek ezúton megköszönjük áldozatos és kitűnő munkáját.
2019.04.26. A Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház megnyitója és megszentelése
Áldott jó időben került sor 2019. április 26-án Debrecen-Józsán a történelmi jelentőségű Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház megnyitójára és megszentelésére. A szent és megindító alkalomra érkező számos ruszin testvérünk, az egyházi és közéleti méltóságok csendes ihletettséggel tekintettek a gyönyörű, fából készült házra. Olyannak tűnt ez a Ruszin Ház, mintha arca lenne, és ahogy az ember arcán meglátszik élete, érzelmei és gondolatai, úgy sugall ez a ház homlokán a Ferenc pápa által megszentelt görögkatolikus kereszttel és ruszin címerrel valamilyen rendkívüli, cselekvésre indító szándékot. A ház lelke, a belső világa pedig fehér falaival, szép arányaival, házi oltárán Ladócsi László festőművész ikonjával, ruszin tárgyi emlékeivel, könyvekkel, festményekkel arra kér, hogy gyűljünk össze, kutassuk, éljük a hagyományainkat, adjunk életet és ezzel jövőt ruszinságunknak. Vendégeinknek bemutatja a ruszin történelmet, jellegzetességeinket és bizonyítja élni akarásunkat. A Ház megszemélyesítői pedig munkatársaink, Magyarország támogatása, a görögkatolikus hit és az Egyház. A Ház szellemisége, hivatása már az alapkőben, mint a magban, benne volt, az építők pedig kivirágoztatták, megvalósították azt. Köszönet ezért mindenkinek, ki tett, tesz és tenni fog érte, „Isten minket úgy segéljen!”
Az ünnepség nem sokkal 11 óra után kezdődött Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnökének megnyitóbeszédével, amelyben üdvözölte a megjelenteket, és röviden ismertette a Ház létrejöttének történetét. Utána Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár beszéde következett, amelyben az államtitkár úr kihangsúlyozta a nemzetiségek elengedhetetlen támogatását úgy Magyarországon, ahogy külföldön is. Kiemelkedő példája ennek a Debrecen-Józsán felépült Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház, amely híven tükrözi az ország felelős nemzetiségpolitikáját, amivel követendő példát kíván adni, és segíteni a hasonló törekvéseket akár az országhatárokon túl is. Elismerését fejezte ki az Országos Ruszin Önkormányzatnak a kitartó és eredményes munkájáért, amit a kormány, ahogy eddig, támogatni fog a jövőben is. Szavai szerint a közösségi ház megnyitása egy új fejezet a ruszinság történelmében, amely biztosítéka a nemzetiség fennmaradásának, minek alapja a sok évszázados közös múltunk, közös céljaink, közös munkánk és jövőnk. Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere beszédében kiemelte, hogy ez a ház lehetőséget ad arra, hogy a ruszinok együtt legyenek, megőrizzék identitásukat, gyakorolhassák vallásukat, vagy csak egyszerűen civil tevékenységet folytassanak. Ezzel szolgálni fogja Debrecen ügyét, és ahogy az államtitkár úr beszédében elhangzott, szolgálni fogja a nemzet ügyét is. Leszögezte, hogy ahogy az ország kormányára, ugyanúgy Debrecen város vezetésére is számíthatnak a kisebbségek. Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója beszédében történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt és megköszönte a Kormány támogatását, amely lehetővé tette a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház megépítését, amely a ruszinok és a magyarok közös történelmének fontos mérföldköve. Ez a ház szól az elismerésről, a sorsunkról, az egy országról, ahol tizenhárom nemzetiség él békében egymással és az anyanemzettel. Kifejezte elhatározását, hogy a ruszin közösség továbbra is folytatja eddigi munkáját a kulturális autonómia megőrzése érdekében. Ezután a Lautitia Kóruscsalád az alkalomhoz illő, mély érzelmeket és csöndet keltő gyönyörű előadása készítette fel lelkünket a ház megszentelésére. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája vezette a megáldási szertartást, amelyben Seszták István főhelynök, Ruszinkó Szergej érseki titkár és Szentesi Csaba parókus működtek közre. A ház megszentelése egyházi szláv nyelvű imádsággal végződött. Az érsek-metropolita beszédében többek között kifejtette: „…közösségi házat azért hozunk létre, hogy az közösséget teremtsen. Nyitott közösséget.” Szavai szerint nem vagyunk ellenségek, hanem önmagunkat és rossz érzéseinket is legyőzve testvérként akarunk és fogunk egymásra nézni. Reményei szerint a Ház így nemcsak a görögkatolikusoknak és a ruszinoknak, hanem más embereknek is szolgál. „Ez a ház Isten kegyelméből a szenteket is befogadja, az angyalokat és az imádkozó embereket is” - foglalta össze ihletett mondatával a közösségi ház hivatását az érsek-metropolita. A szalagot Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Soltész Miklós államtitkár és Giricz Vera szószóló vágták át. Az avatáson megjelentek: Dr. Simicskó István, a hazafias és honvédelmi nevelésért, illetve az ezzel összefüggő beruházásokért felelős kormánybiztos, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, Dr. Nagy János, a BAZ Megyei Önkormányzati Hivatal főjegyzője, Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség Nemzetiségi főosztályának vezetője, Szilcer-Likovics Olga és Szónoczki János, az ORÖ elnök-helyettesei, Kozsnyánszky János, a MROSZ és a Sárospataki NRÖ elnöke, a települési RNÖ elnökei és képviselői. Köszönjük Mazur József fafaragó mesternek a Közösségi Ház homlokzatát díszítő kereszt és címer, valamint a bejáratnál a tábla elkészítését. Hálával tartozunk Telenkó Bazilnak, a Debreceni RNÖ elnökének és Erdei Lillának, a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház munkatársának a ház berendezésében, a rendezvény szervezésében és lebonyolításában végzett munkájukért.
A projekt az EMMI és a Miniszterelnökség támogatásával valósult meg.
2017.07.07. Új távlatok nyílhatnak a ruszinok életében Debrecen-Józsa – Remélik, az új közösségi ház idővel a ruszinok vallási és társadalmi központjává válik.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a honi ruszin közösség: pénteken ünnepélyesen letették a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház alapkövét, amelyet dr. Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke áldott meg. Beszédében Tircsi Richárd, az Emberi Erőforrások Minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, bár – lévén nincs országuk – sokan sajnálják a ruszinokat, de a ruszinság igazi otthona a katolikus anyaszentegyház.
Fotó: Derencsényi István
Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója elmondta, egy tavaly elindult folyamat eredménye az, hogy most lehetőség nyílik a közösségi ház alapkőletételére. – A ruszinokat mindenki Kárpátaljával és Magyarországgal kapcsolja össze. Bár a történelem közbeszólt, és a ruszinság különböző országok területeire szóródott szét, mi mindig otthon éreztük magunkat Magyarországon. Ez a ház rendkívül fontos szerepet fog beölteni a ruszinság életében, hiszen a szomszédos országokban lévő közösségeket fogja majd összekapcsolni, ezáltal tudunk egymással beszélgetni, találkozni, a vallásunkat gyakorolni – fogalmazott a pénteki eseményen.
HBN–MSz
|
